A kaposvári vállalkozások, többek között a néhány éve még teljes iparűzési adómentességben részesített kisvállalkozások ezekben a napokban kapják kézhez a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. tájékoztató levelét arról, hogy a vonatkozó kormányrendelet, az Alkotmánybíróság határozatai alapján a címzett cég (társas vállalkozás - gazdálkodó szervezet) akkor sem tagadhatja meg a közszolgáltatási (szemétszállítási díj) megfizetését a levélben hivatkozott Alkotmánybírósági határozat értelmében „ha az ingatlanok tulajdonosai, bérlői nem adnak ki hulladékot (a Közszolgáltató részére) „., így „ a számláink – jogosan a jövőben is kibocsátásra kerülhetnek.”
A közszolgáltatási díj illetve a jogviszony létrejöttének jogalapja nem a közszolgáltatás tényleges igénybevétele, hanem az „ hogy részére a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.”
Ez bármely olvasatban azt jelenti, hogy a közszolgáltatás igénybevétele nem a szerződés megkötésével jön létre, hanem a közszolgáltató felajánlása nyomán beáll és ezzel annak számlázása is jogszerűvé válik, akkor is, ha a kötelezett részéről a szemétszállítás tényleges igénybevétele nem történik meg.
A fentiekben megküldött levél alapján az alábbi kérdéseket kívánjuk feltenni Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának, amely kizárólagos részvényese a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt.-t is tömörítő Kapos Holding Zrt.-nek?
-
Az a magánszemély, aki saját lakcímére bejelentve működteti vállalkozását (sok esetben kényszervállalkozását) magánszemélyként és vállalkozóként is duplán kell-e megfizesse a szemétszállítási díjat, úgy, hogy a vállalkozás működése semmilyen hulladék előállításával nem jár és így vállalkozásának „hulladéka” kizárólag magánszemélyként termelődött hulladékát jelenti?
-
Azon magánszemély számára, aki magánszemélyként jogosult az úgynevezett rezsicsökkentésre, mikro- vagy kisvállalkozóként ugyanazon a címen található lakcímén illetve székhelyén egyaránt fizet szemétdíjat, milyen előnnyel járhat ezek után az úgynevezett rezsicsökkentés?
-
Kíván-e Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata felterjesztési jogával élni annak érdekében, hogy a kaposvári polgárok jelentős részének – álláspontunk szerint felesleges – újabb teherrel ne kelljen szembesülnie?
-
Az ügy a vonatkozó alkotmánybírósági határozat és egyéb jogszabályok kibocsátási dátuma alapján 10, illetve több, mint 10 éves, miért csak most 2013-ban kerül felszínre Kaposváron, amikor a Kormány gazdaságpolitikája nyomán a Kaposváron működő mikro-, kis- és középvállalatok is jelentős pénzügyi és gazdasági nehézségekkel küzdenek?
-
A kiküldött levelet úgy kell értelmezni, hogy a ténylegesen hulladékot kibocsátó kaposvári vállalkozások az eddigiekben nem fizettek szemétszállítási díjat?
-
Elfogadható-e erkölcsi szempontból a közszolgáltató tulajdonosa részére az a körülmény, hogy a vállalkozások meghatározott része egyazon földrajzi címen végrehajtott szolgáltatásért két jogcímen is fizet díjat illetve a tevékenységük folytán hulladékot ki nem bocsátó vállalkozások azonos lakcímre bejelentett tulajdonosai és egyben magánszemélyek kapnak-e ezért kompenzációt, hiszen számításaink szerint az így keletkezett többletbevétel akár a 100 millió forintos nagyságrendet is elérheti?
----- |
Cikk küldése
Cikk nyomtatása
