A Progresszív Intézet által felhasznált adatok nem teljes körűek, a valódi adatsorok a megjelenteknél rosszabb képet mutatnak. Az alábbiakban közöljük Kováts Imre polgármesterjelölt válaszát a Szita Károly polgármester úr által feltett második kérdésre, amely részletesen foglalkozik az adósságszolgálat kérdésével:
Kaposvár MJV Önkormányzata Szita Károly polgármester
Tisztelt Polgármester Úr!
A második kérdése, azaz: „Ön szerint az út- és járda felújítási programot akkor is folytatni kell, ha az önkormányzatnak hitelt kell felvennie?”, telitalálat.
A kaposváriak válasza nem lehet kétséges, az x-et borítékolni lehet: „Szerintem mindenképpen folytatni kell”.
A város jelentős adóssága ellenére – amennyiben továbbra is hitelképesek leszünk – az út-, és járda felújítási programot hitelből is folytatni kell.
Folytatni kell, mert egyrészt a Polgármester Úr ígérete, miszerint „2008 végére valamennyi rossz állapotban lévő belterületi út új aszfaltburkolatot kap” nem teljesült („Új munkahelyek, Új otthonok, Új utak”, választási program 2006.), másrészt nagy az elmaradás. Az elhanyagolt utak gazdasági hátrányai szinte felbecsülhetetlenek. Persze tudom, az elmúlt három évben közel egy milliárdot költöttünk utjainkra. De azt is látom, hogy útjaink állapotán mind ez alig, a kaposváriak többsége szerint egyáltalán nem látszik meg. Ezt a kaposváriak Önnek is elmondták a fórumokon.
Ön is tudja Polgármester Úr, a feltett kérdésre korrekt, jövőt alakító választ csak város pénzügyi helyzetének ismeretében lehet adni: jövő a múltban gyökeredzik.
„2000-ben hosszú évek után először reális esély lesz az eladósodási folyamat megállítására, nyilatkozta a 2000. évi költségvetés elfogadása előtt. Ma már tudjuk, hogy mind ez másként alakult.
Forduló pontot jelentett a 2001. és a 2002. év, de még inkább a 2006-os év (amikor a közgyűlés is elfogadta az Ön nyertes választási programját, a kaposváriak „akaratát”). Az akkori közgyűlési hozzászólásom során azt mondtam (talán emlékszik rá): „Könnyű a városfejlesztést hitelből finanszírozni, úgy építeni a jelent, hogy az utódokra hagyjuk az adósságot.”
Nagy utat tett meg a város az elmúlt tíz évben a közel 28 milliárdos adósság felhalmozásáig. Mert azt Ön is nagyon jól tudja, 2011. január 1.-én ennyi lesz a város adóssága (ha nem veszünk fel újabb hitelt).
Míg az ezredfordulón az összes adósság nem érte el a 700 millió forintot sem, addig a következő polgármester jelentős adósságot örököl: a város adóssága 2011. január elsején 27,7 milliárd lesz, a 2011. évi törlesztő részlet 1,610 milliárd forintra emelkedik. Csak megjegyzem, hogy a negyedik polgármesteri ciklusa elején alig volt több mint 5 milliárd a város adóssága (a törlesztés évi 611 millió forint volt).
Az elmúlt években gyakran hallhatták, olvashatták a kaposváriak az Ön nyilatkozatait, miszerint az eladósodottságunk nem jelentős. Legutóbb azt nyilatkozta, hogy hitelünk csak 13 milliárd forint, az adósságból 2010-ben a költségvetés csak 2%-át kitevő, azaz 715 milliót kell visszafizetnünk, a banki minősítésünk, hitelképességünk kiváló.
A számadatok valósak, azonban hiányosak és félrevezetik az önkormányzat gazdálkodása iránt érdeklődő kaposváriakat.
Miről is van szó?
Az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezése szerint az önkormányzat több évre szóló hitelfelvételének felső határa az, hogy az éves adósságszolgálat, azaz az éves törlesztő részlet ne haladja meg a korrigált saját bevételét.
Ebben a meghatározásban van két fontos szó: saját bevétel. A törvény szerint az adósság visszafizetésére nem lehet felhasználni pl. normatív állami hozzájárulást, az állami támogatást, mert ezek nem saját bevételek.
Közérthetőbben: Kiss József kőműves nem a bruttó (szuperbruttó), hanem a nettó fizetéséből törleszti az OTP hitelt, ugyanakkor a hitelkérelme elbírálásakor megvizsgálják, van-e korábban vállalt fizetési kötelezettsége, vállalt-e kezességet.
Ez így működik az önkormányzat esetében is. Ezért az éves adósságszolgálatot, az éves törlesztő részlet nagyságát nem a költségvetés egészéhez, hanem csak az un. korrigált saját bevételekhez szabad viszonyítani.
2010.-ben a 715 milliós adósságszolgálat 27%-a a korrigált saját bevételnek. Megjegyzem, hogy ezen elfogadható, békebeli mértéket csak úgy tudtuk tartani, hogy a tőketartozásainkat többször átütemeztük, a visszafizetést későbbre halasztottuk. Vállaltuk az ezzel együtt járó magasabb kamatköltségekkel (fizessék majd az unokáink).
Hogyan lesz jövőre?
2011-ben több mint duplájára, azaz közel 1,6 milliárdra nő a törlesztendő összeg, ez közel 60%-a lesz a várható korrigált saját bevételeknek.
Kicsit messzebbre tekintve: a következő években az éves adósságszolgálat tovább nő, meghaladja majd a korrigált bevétel 60%-át. Ez már nagyobb a gondos, előrelátó gazda által ésszerűnek tartott mértéknél.
Az éves adósságszolgálat összege 2028-ban, 18 év múlva csökken a 2010. évi 715 millió alá.
Emlékeztetőül: „Könnyű a városfejlesztést hitelből finanszírozni, úgy építeni a jelent, hogy az utódokra hagyjuk az adósságot.”
Rontja hitelképességünket, hogy az éves adósságszolgálat és a kötelezettségvállalások együttes összege csak 2021-ben csökken a 2011-évi 1,6 milliárd alá.
Korlátozott hitelfelvételi lehetőségeink – jelentős, szabadon felhasználható, saját források híján - az olyan jövőbeni beruházások, programok megvalósítását veszélyeztetik, mint pl. az út-, és járda felújítások, a „Kaposvári modell” folytatása, a szociális bérlakás-építési program megvalósítása, a „Kaposvár számít rád” program folytatása, a város-rehabilitáció folytatása, a panelprogram befejezése, vagy a Színház rekonstrukció. Sorolhatnám a feladatokat, a korábban tett ígéreteket. |
Cikk küldése
Cikk nyomtatása
